Gondoltam, hogy jó móka lenne az „egy váz-egy objektív-egy helyszín” ötlete. Gyakorlásnak és problémamegoldó képesség javításnak sem utolsó. Nincs objektív cserélgetés és kényelmi szempontok. Megoldani az adott témát az adott felszereléssel. A választásom 6d váz 17-40/4-es objektív. Nyakunkba kaptuk a várost, a Gellért hegy volt a cél. Ködös reggel ígérkezett …………………………
….. nem úgy lett. A Gellért fürdőnél parkoltunk le és a Szikla templom feletti kereszt volt az első megálló.
Odáig feljutni sem volt egyszerű, mert finom jégréteg borított mindent, csúszkáltunk rendesen.
Ezen a ponton jó választásnak tűnt a nagy látószögű obi. A köd nagyon hiányzott a képekről számomra. Már többször jártam itt ködben bízva, de amint látszik az időjárás most sem volt kegyes. Budapest legikonikusabb jelképe felé haladva kicsit bizakodóbbak lettünk, mert a felettünk 235m-re lévő hölgy pálmafa ágai szép zuzmarába öltöztek.
Óvatosan haladtunk felfelé, folyamatosan kapaszkodva, hiszen nem kéne a technikával pofára esni. Kicsit feljebb érve lenéztem… jobban mondva lekattintottam. Érdekes, a feljutás során magyarokkal nem is nagyon találkoztunk, leszámítva egy fotós kollégát, csak külföldiek voltak.
Pedig érdemes kimozdulni ilyen téli, hűvös napon is. Baráttal kettesben beszélgetve, csúszkálva, fotózva bejárni a hegyet.
Makett város. Mondjuk itt jól jött volna egy hosszabb gyújtótávolságú obi… de hát direkt csak egyet vittem.
Kis játék a korlát képbe komponálásával.
A sétáról nekem ő a kedvencem.
Végül elértük az Erzsébet hidat, ahonnan ez a látvány fogadott.
Összegezve a sétát jó volt. Hiába a rossz, borús idő, érdemes kimozdulni. Mindig minden körülmények között. Ne tespedj te sem otthon, mozdulj ki mert érdemes.
Köszönöm hogy elolvastad.
Kép és szöveg: Pálinkás István
https://www.facebook.com/sunifoto