Cirkusz érkezett a kerületünkbe. A gyermekem ki is szúrta a plakátjukat az ovi előtt. Anya, Apa menjünk….ez gondolom minden gyermekes család ismeri. Én úgy voltam vele, hogy egy gyenge hatásvadász dolog ez a cirkusz, de a gyerek boldogsága a legfontosabb a világon, így hát elmentünk. A párom és Panka lányom teljesen be volt zsongva…..én meg mentem velük. Elfoglaltuk helyünket a sátorba, mondanom se kell, telt ház volt. Elkezdődött az előadás és a véleményem egy szempillantás alatt megváltozott. Lenyűgöző és igényes előadás vette kezdetét. Vicces mesefigurák ugráltak, táncoltak.
Őket követte a bohóc, aki bevonta a közönséget is egy kis zenélésbe. Léggitár, légdob, énekes és primadonna. Ezután jöttek zsonglőrök, akik a zene ritmusára mozogtak és közben dobálták a buzogányokat.
Következett egy igencsak vicces és karakteres zenebohóc. Nekem Eötvös Gábor jutott róla eszembe, a “van másik” felkiáltással. Nem tudom Ti emlékeztek még rá?
A bohócot követően fergeteges állatshow érkezett, krokodillal, kajmánnal, kígyóval, teknőssel.
Ezután jött a szünet. Lehetett fotózkodi az állatokkal. Fotós szemmel gagyinak találtam, hogy egy kompakt géppel telibe vakuzva készültek az állatos képek, de az élmény felülírta valószínűleg a minőséget. És ez így van jól.
A második felvonást Gabriella, a kötél virtuóz folytatta, lenyűgöző és lélegzetelállító műsorával.
Volt még tűzzsonglőr. Hihetetlen pörgés, forgás.
A zenebohóc visszatért egy interaktív játékkal a gyerekek számára. Volt még póni show és persze a finálé.
írta: Pálinkás István
